“Nulladik” típusú visszavadulások

Nomádia Visszavadító Tábor

Évekkel ezelőtt Békefi Andrásnak elmeséltem elképzelésemet egy gyerektáborról, ami az erdő közepén, a megszokott „kényelmünket szolgáló”(?), úgynevezett civilizált környezetből kiszakítja a gyerekeket! Andris azonnal nevet is adott az „álomnak” – Nomádia Visszavadító Tábor – majd ötleteivel segítette azt színes programokkal megtölteni!

Törökmezőn, a Malomvölgyben állt egy régen elhagyott rom, ami az 1782-es térképen, mint malom már szerepelt, de az idők során funkciójában, tulajdonosaiban, és állapotában is jelentős változásokon ment keresztül.  Semmi kétség, ez az álmaimban látott táborhely. Néhány küzdelmes év után bérbe is vehettem a területet, és kezdődhetett a felújítás. A munkák során rengeteg segítséget kaptam, felsorolni sem tudnám a neveket, de Nekik köszönhetően két év alatt, az eredeti formájának megfelelően megújult a malom épülete, és felépült a tábor.

Az első nomád jelöltek 2012. augusztus 13.-án érkeztek meg, hogy egy izgalmas hetet töltsünk együtt a visszavadulás szellemében. A táborkezdésre a szállásunkként szolgáló, két jurta is megérkezett, így mindenki elfoglalhatta tábori ágyát. Az ebédet követően elkezdődtek a programok, elsőként Ádám Krisztián tanár úr vezetésével kőzetvadászaton, és helyismereti bejáráson vettünk részt. Szoboszlai Zoltán, az Országos Mentő Szolgálattól „Erdei Elsősegélynyújtásra” tanított minket, majd két csoportban Czakó Bence, Szalai Zoli, Bolyán Csabi irányításával íjászkodtunk. Az este beálltával, Fülöp Csaba mesélt nekünk az égen látható fénylő pontokról, a csillag lesen.

Másnap reggel Hámori Tibi erdész vezetésével tanösvényt jártunk be. A Csapáson már várt minket Török Tomi madarász, aki a költési időszakon kívüli időpont miatt, „csak” Peléket tudott nekünk mutatni, de megígértük, hogy májusban visszatérünk, mert a madarakat is szeretnénk látni.

Garami Mária nénivel rajzoltunk, festettünk, pillangót készítettünk, kirándultunk és mindenféle érdekes dolgot alkottunk. A Nagymarosi Önkéntes Tűzoltókkal célba lőttünk, tömlőt gurítottunk, megszereztük a tűzoltás alapjait, és egy kicsit lánglovagok lettünk mi is.

Jakus Roland jóvoltából kardot forgattunk, és ezt a tábor zárásáig abba sem hagytuk!

Juhász Orsi néni hegedűn kísérte a tábortűz melletti énekünket, és egész héten vigyázott ránk.

Szobonya Gábor szintén ránk szánta a hetét, mint gyermek felügyelő, az egyéb segítségekről nem is beszélve. Ekési Orsi remek fotóival örökítette meg számunkra a tábor emlékezetes pillanatait.

Szerdán a Fekete Tanyára tettünk félnapos látogatást, majd Moór Györgyi, és Békefi Andris vezetésével részletesen megismerhettük környezetünk növényi, illetve állati szomszédjait. Jakus Roland közkívánatra újabb két órát oktatta a kardozás alapjait.

Csütörtökön Mária néni alkotó túrára vitt minket, majd Mészáros Andris vezetésével, és a Paduc horgászbolt jóvoltából horgászni voltunk. Köszönjük Nekik az ajándékba kapott horgászfelszereléseket, és a horgokra terelt rengeteg halat! Este vendégeink érkeztek, Dobos Edgár és párja Lilla, akik sötétedésig játszottak velünk.

Pénteken Schült Ferenc vadászmester adott ízelítőt a vadászati alapokból, minek végén légpuskával célba lőhettünk! Sikeresen építettünk három hidat a patak fölé és csak egy építő esett a patakba munka közben! Amikor nem kardoztunk, vagy épp a már működő hidakat szépítettük, akkor kenyeret, lepényt dagasztottunk, sütöttünk és jól meg is ettük!

Szombaton lesétáltunk a Nagymarosi Piacra, ott Veres Lacitól megtudtuk, hogy miért is kell a piac, és végig mustráltuk a napi kínálatot, utána ünnepi ebédet kaptunk a Maros Étteremben. Pihenés képpen jót strandoltunk a Dunában, majd igyekeztünk vissza a táborba, a külföldi vendégek fogadására. A várakozás perceiben megtudtuk, hogy mitől volt malom a Malom, és miről is kapta Törökmező a nevét, illetve Heier Karcsi a környéken fellelhető hüllőkel ismertetett meg minket. Közben megérkeztek a vendégek, akik legnagyobb meglepetésünkre „Török” honból érkeztek! – Szalai Zoli és felesége Tünde, illetve Marafkó Márk és Gyöngyös, két gyermekükkel tökéletes korhű Török ruházatban. Hosszas kardpárbajban elfoglalták a malom épületét, és kitűzték a Török lobogót. A csatazaj elültével közösen vacsorát készítettünk, illetve Tünde és Gyöngyös csillámtetkó készítéssel próbálta enyhíteni a vereség fájdalmait! Az esti tábortűz mellett Zoli gitár kíséretével, együtt énekeltünk kifulladásig.

Vasárnap búcsút vettünk a Nomádia Visszavadító Tábortól, a Malomtól, a jurtáktól, a Török vendégektől, és Zajácz „Jucus tyúkanyótól”, aki anyánk helyett anyánk volt a tábor első percétől!

Az egyik érdeklődő szülő kérdésére adott rövid válaszomat tudom csak összefoglalóként megismételni: – Visszavadultak!

Köszönet minden oktatónak, résztvevőnek, támogatónak, segítőnek!

Fleischmann Pál

Nomádia

 

 

 

 

 

 

további képek:

http://www.facebook.com/media/set/?set=a.487512161277599.124278.343035399058610&type=3

és a fotóalbumban!!!

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.